Kategória: anyaság

  • Van, amikor csak köszönni jönnek. Ma megint történt valami apróság. Olyan, amit más talán észre sem vesz, vagy csak legyint rá. Nekem viszont megállt benne egy pillanatra a világ. Kimentem a kerti csaphoz. Telefonnal a kezemben, Józsival beszéltem épp, a szokásos napi mondatok, semmi különös. És akkor jöttek. Egy anyuka. Két kisgyerekkel. Nem siettek. Nem…

  • A legfurcsább nem a tegnap volt. Hanem a ma. Az, hogy a világ gond nélkül ment tovább, miközben bennem még mindig ott dobolt a kórház zaja. Nem tudom, mikor enged ki az agyam a vészüzemmódból. Meddig fogom minden egyes hangját úgy hallgatni, a rezdüléseivel együtt, mintha nem is egy átlagos nap volna. Csak azt tudom,…

  • Tegnap minden a szokásos pörgésben indult. Délelőtt hívtak: megérkezett a Magyarok kenyere lisztadomány, tudunk-e érte menni mondjuk egykor? Mondtam: megoldjuk. Aztán visszahívtak – „jobb lenne most”.Ám legyen.Gyors döntés, gyors szervezés, gyors mozdulatok.Az ilyen helyzetben nincs idő mérlegelni, csak cselekedni. Negyvennégy családot kellett rövid idő alatt összeszedni, köztük sok nagy létszámú, hétfős háztartás. Az ember ilyenkor…

  • Hétfőn jött Niki körmöt építeni. Tudod, az a fajta délután, amikor végre nem nekem kell intézni, számolni, szervezni, csak ülök, és hagyom, hogy valaki más dolgozzon helyettem. Már az is ritkaság. Ahogy a sablont illesztgette, hirtelen elnevettem magam– Te Niki, nézd már, ez az ujjam mintha egy másik irányt venne.Ránéztem, és nem tudtam nem nevetni.…